2009. 05. 26

Szintén megváltozott az utasbiztosítással és más kiegészítő szolgáltatásokkal kapcsolatos eljárás. Korábban számos cég ezeket a plusz költséggel járó szolgáltatásokat eleve elfogadottként szerepeltette (kipipálta az erre vonatkozó checkboxot, angolul „opt out”) a weboldalakon, így a fogyasztónak kellett lépéseket tennie (törölni a pipákat a checkboxból, angolul „opt in”), ha ezekre nem tartott igényt. (A részletes ellenőrzési listát lásd lent.) 52 vállalat kötelezettséget vállalt arra, hogy orvosolja a problémákat, közöttük a Malév, az easyJet és a WizzAir.
 
A határokon átnyúló fogyasztóvédelmi problémák kezelésével foglalkozó Európai Fogyasztói Központ Magyarországhoz (EFK) a listában említett légitársaságok közül a WizzAirről érkeztek fogyasztói panaszok, két árszabással kapcsolatos témában.
 
A gondot az első esetben az okozza, hogy a jegyár megtérítésére az indulás helye szerinti valutában van lehetőség, a számlát befogadó WizzAir bankja pedig Németországban található – mondta el Morvay György, az EFK igazgatója. Az utasok az indulási ország fogyasztói számára a társaság honlapján a saját valutájukban tünteti fel a tranzakciós költségeket, a WizzAir felé azonban csak a vezető valutákban, amerikai dollárban vagy euróban történik a kifizetés.
 
Ha tehát az utas nem Németországból indul, és nem rendelkezik olyan bankszámlával, amelyről többféle valutával lehet fizetni, a kifizetés során a bank átváltja a helyi fizetőeszköz dollárra, vagy euróra és ezeket a kibocsájtó bankra terheli, amelyek pedig továbbadják azt a fogyasztónak. A honlapon feltüntetett és a kifizetett összeg csak akkor egyezhetne, ha a fogyasztó és a WizzAir bankja ugyanazt az árfolyamot alkalmazná. A légitársaság konkrét panaszra úgy reagált: ellenzi, hogy a pénzintézetek áthárítják ezt a költségelemet a fogyasztóra, de az ellen nem tud mit tenni, mivel nem áll szerződéses viszonyban a bankokkal. A feltüntetett összeg és a ténylegesen levont díj közötti különbség a légitársaság nyilatkozata alapján nem képezi a WizzAir jutalékát. A helyzet elkerülésére azt javasolják, hogy az utasok a WizzAir honlapján keresztül bonyolítható átutalással fizessenek, vagy használjanak olyan bankkártyát, amelyen megválasztható a kifizetés devizaneme,
 
A fogyasztóvédelmi szervezet igazgatója egy másik típusú panasszal is találkozott a WizzAirrel kapcsolatban. A társaság tájékoztatása szerint jegy lemondásának díja 60 euró fejenként. Ugyanakkor az EFK-hoz forduló fogyasztó arról számolt be, hogy jegyének lemondásakor ezen felül 80 euróval is megterhelték számláját. Mint a cég válaszából kiderült, a jelzett, 60 eurós jegytörlési díjon felül a WizzAir fejenként 80 eurós, úgy nevezett helyvédelmi díjat is levont, mint írták, szabályzatuknak megfelelően.
 
Az EU által elfogadott, a légitársaságokra vonatkozó ellenőrzési lista
 
1. Magukba foglal-e a feltüntetett ár minden előre kiszámítható, elkerülhetetlen és alkalmazott költséget (adókat, illetékeket)? Különös tekintettel:
 
a, Minden előre kiszámítható foglalási díjat?
 
b, Minden előre látható, szakaszonként és személyenként fizetendő vagy más adminisztratív díjat?
 
c, A különböző fizetési módokkal járó különböző díjakat?
 
d, Minden előre látható és elkerülhetetlen becsekkolási díjat?
 
2. A választható költségelemek „opt in” módszerrel vannak feltüntetve, anélkül, hogy a fogyasztónak kell visszavennie az előre kipipált tételeket?
 
3. a, Ha a jegyeket ingyenesként tüntetik fel, ez valóban azt jelenti, hogy a fogyasztónak csak az ajánlat elfogadásáért, illetve a jegy begyűjtéséért kell fizetnie?
 
   b, Ha a jegyeket ingyenesként tüntetik fel és azokat közvetítő értékesíteni, ez azt jelenti, hogy a fogyasztónak a fentieken kívül csak a közvetítői díjat kell kifizetnie?
 
4. Az ajánlattal kapcsolatos feltételeket és korlátozásokat világosan feltüntetik?
 
5. A cég világosan feltünteti nevét és elérhetőségeit?
 
6. Az eladási procedúra egészében ugyanazt a nyelvet használja a cég (beleértve a reklámokat és sztenderd szerződési feltételeket?
 
7. A közösségen belül a jegyárak egyformák nemzetiségre, lakóhelyre, a légitársaság ügynökére vagy a jegyeladójára való tekintet nélkül?
 
8. Világosan feltünteti a cég, hogy a járat közvetlen vagy adott helyen történő megállást követően ér a célállomásra?
 
9. Az előre nem kiszámítható díjtételeknél (például poggyászdíj) megfelelően tájékoztatja a cég a fogyasztókat arról, hogy ezek megfizetésére sor kerül és informál az árkalkuláció módjáról?
 
10. Világosan feltünteti a cég az indulási és érkezési reptér teljes, hivatalos nevét (nem csak a főváros vagy legközelebbi város nevét)?
 
11. Világosan feltünteti a cég vásárlás pillanatában érvényes sztenderd szerződési feltételeket, beleértve a különleges ajánlatokra, visszamondásra vonatkozóakat?
 
12. A szerződési feltételek a jegy megvásárlása előtt megismerhetőek?
 
13. Megtarthat egy példányt a vásárló a szerződési feltételekből (nyomtatva vagy más módon elmentve)?
 
14. Megtalálható a weblapon módosítás nélkül, teljes formában a vonatkozó 889/2002 EU-szabályozás mellékletének légiutasokra és légi úton szállított poggyászaira vonatkozó előírása?